A Gyermekjogi Civil Koalíció állásfoglalást adott ki, melyben elmagyarázzák a roma gyerekek iskolai szegregációjának legfontosabb elemeit, annak érdekében, hogy elősegítse azoknak a gyermekjogi szempontoknak a megértését, melyek szempontot játszottak a bírósági ítéletben is.
Az állásfoglalás kitér arra, hogy a szegregált roma gyerekek legtöbbször megaláztatásról, kisebbrendűségről, frusztrációról számoltak be, tehát az elkülönítés egyfajta traumát is okozott a gyermekeknek. A gyöngyöspatai ügyben eljáró bíróság ezt elismerte, akkor amikor elismerte, hogy a kártérítés nagyobb összege ezen pszichés károkért jár. A gyermekjogi szakértők hangsúlyozzák, hogy az állam mindent meg kell tegyen a szegregált oktatás ellen, és a jogerős bírósági ítéleteket tiszteletben kell tartsa.
- Csak Gyöngyöspatáról szól a történet?
Országosan jelenlévő problémáról beszélünk, hosszú ideje fennálló, több ezer gyermeket érintő jogsérelemről van szó. 2019-ben a Fővárosi Ítélőtábla összesen 28 iskola esetében állapította meg a roma gyerekek szegregációját és kötelezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát az iskolák deszegregálására.2017-ben a Kúria egy kaposvári iskolai ügyben marasztalta el az állami fenntartót.
- Ha ilyen sok eset volt korábban, miért különös Gyöngyöspata helyzete?
A gyöngyöspatai gyermekek az elsők, akik közösen álltak ki magukért és társaikért, de abban is ők az elsők, hogy az állami szervek nem fizették ki nekik a jogerősen megítélt kártérítést.
- Mi a gond a roma gyerekek elkülönített oktatásával?
A roma gyerekek iskolai elkülönítése nem most kezdődött, különböző módszerekkel különítették el őket a többségi társaiktól, iskolák vagy osztályok szintjén, vagy éppen indokolatlanul fogyatékossá minősítve őket. A szegregáció egy tartós helyzetet teremt, tönkreteszi az oktatásba vetett bizalmat. A szegregált diákok megaláztatást, frusztrációt éreznek, traumaként élik meg a helyzetet.
- Milyen előnyökkel jár, ha minden gyerek együtt tud tanulni?
Az integráció minden gyermek számára előnyös. Az inkluzív oktatás egyik előnye az, hogy az ilyen közegben tanuló gyermekek jobban teljesítenek a PISA felméréseken, ez pedig visszavezethető arra, hogy az integráltan oktatott gyermekeknek magasabb a tanulási motivációja, beleértve a hátrányos helyzetű gyermekeket is.
- Csak kártérítési perek indultak?
A gyöngyöspatai gyermekeket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számos ügyben lépett fel az iskolai szegregáció ellen. Miskolcon, Győrben, Kaposvárott, Jászladányban, Egerben, Ózdon, Hevesen, Karcagon, Tatabányán, Budapesten, Salgótarjánban és Tiszavasváriban is kimondták a bíróságok, hogy ezek a szegregáló iskolák jogellenesen működnek és deszegregációs intézkedésekre kötelezték a fenntartókat.
- Miért van jelentősége a pénzbeli kártérítésnek?
A pénzbeli kártérítés nem teszi semmissé az évekig tartó jogsértést, de egy fontos és szimbolikus lépés a jóvátétel felé. A bírósági döntés szerint a gyöngyöspatai gyermekeknek megítélt kompenzáció kétféle kért volt hivatott jóvá tenni. Egyik része az alacsonyabb minőségű oktatásért, másik része az okozott traumáért volt megítélve.
- A kártérítés megfizetésén kívül mit kell még tenni Gyöngyöspatán?
A gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola igazgatója számára a kisebbségi ombudsman kilenc kezdeményezést fogalmazott meg, például:
- Minden esetben írásos beszámoló szülessen az iskolában előforduló, iskolavezetés ellen tett panaszokról vagy rendkívüli eseményekről, és ez legyen benyújtva a fenntartónak.
- Legyenek megszüntetve a cigány osztályok.
- A szülőkkel való jobb együttműködés érdekében legyen kidolgozva egy stratégia, melynek részeként egy olyan rendezvénysorozatot is szervezzene, melynek célja, hogy az ismert és megbecsült személyek mutassák be pályájukat, szakmájukat, életútjukat.
- Az iskola vezetése, közösen a cigány kisebbségi önkormányzattal tegyen lépéseket a cigány szülők bizalmának visszanyerésére.
- Milyen jogszabályokat sért a roma gyerekek szegregált oktatása?
Becslések szerint a roma gyerekek közel fele tanul szegregáltan. És ez az alábbi jogszabályokat sérti:
- „A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njt.); a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nektv.)
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.)
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény (Nkt.); a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvény
- Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1964. évi 11. törvényerejű rendelet
- A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről New Yorkban1965. december 21-én elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1969.évi 8. törvényerejű rendelet
- Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 9. törvényerejű rendelet
- Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló́ 1976.évi 8. törvényerejű rendelet
- Az emberi jogok és az alapvető̋ szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950.november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993. évi XXXI. törvény
- Az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt Keretegyezményének kihirdetéséről szóló 1999. évi XXXIV. törvény
- UNESCO Egyezmény az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetéssel Szembeni Küzdelemről”.
- A szegregáció és a gyermeki jogok sérelmével szembeni fellépés nemzetközi jogi kötelezettség
Nemcsak a hazai jogszabályok kötelezik az államot a szegregáció elleni fellépésre, hanem a nemzetközi jog is, például a Gyermekjogi Egyezmény (1991. Évi LVIX. Tv).
- A jogállamiság és a gyermeki jogok védelme szorosan összefügg
Az állam kötelessége fellépni a szegregáció ellen, a jogerős döntéseket tiszteletben kell tartani. Az áldozatok számára megítélt jóvátételt pedig ugyanúgy ki kell fizetni, mint például egy orvosi műhiba pert nyert beteg számára megítélt pénzbeli jóvátételt.
- Az iskolák nem tudják betölteni szerepüket az előítéletek és a rasszizmus felszámolásában, ha maga az oktatási rendszer elfogadja a szegregációt
Az oktatásnak kiemelt szerepük van a rasszizmus és előítéletek felszámolásában, ezért fontos, hogy az oktatás inkluzív, különbségeket tiszteletben tartó legyen.
- 9 megtekintés